A Roland Garrost és Wimbledont mindössze három hét választja el egymástól, idén mégis valami történelmi dologban osztoztak. Először fordult elő, hogy mindkét Grand Slam-döntőben csak az új generáció játékosai szerepeltek – mindketten 24 év alattiak: Jannik Sinner és Carlos Alcaraz.
Alcaraz a Roland Garroson diadalmaskodott, míg Sinner a wimbledoni címet szerezte meg. Sokan mondták, hogy a játék minősége nemcsak kiemelkedő volt, hanem teljesen új szintre emelkedett. Hivatalosan is új korszak kezdődött a férfi teniszben.
De ez a bejegyzés nem a döntőről vagy a játék minőségéről szól, hanem arról, hogyan viszonyulunk az új generációkhoz.
Egy barátom nemrég azt mondta, hogy már nem követi a teniszt, mert hiányoznak neki a kiválóságok: Rafa, Roger és Djoko. És ez teljesen érthető. Szabadon választhatjuk meg a bálványainkat – és abbahagyhatjuk a követést, ha kedvenceink már nincsenek a pályán. Ez személyes döntés, és így van rendjén.
A munkahelyen azonban nem lehet ugyanezt a megközelítést alkalmazni.
Természetes, hogy a régi kollégákhoz vonzódunk – akiket ismerünk és akikben megbízunk. De ha új megoldásokat akarunk a mai kihívásokra, akkor nyitottnak kell lennünk az új hangokra. Lehet, hogy meglepődünk a meglátásaikon. A mai gyorsan változó világban a legjobb eredményeket az hozza, ha minden nézőpontot meghallgatunk, kortól és tapasztalattól függetlenül.
Adjunk teret a következő generációnak – a pályán és a munkahelyen egyaránt!
Balázs György
Fábián László
Balog Ádám
Kapcsolattartó és projekt koordinátor vagyok a @Flow Digitális Üzletágban.
tokkal dolgozom változási folyamatokban, abban támogatva őket, hogy inspirálják a csapatukat és fent tudják tartani a motivációt. A közös munka során a változások támogatására és a vezetésfejlesztésre koncentrálunk: arra, hogy inspiráló környezetet hozzanak létre, meghatározzák a jövőképüket, szerepmodellként tekintsenek rájuk, támogassák és fejlesszék az embereiket, illetve növeljék az elkötelezettséget.
Kispesta Zsuzsa
Balog Ádám
Győrvári Noémi
Szabó Dominika
