A reziliencia erődje: a pszichológiai biztonság

Tizenkét évvel ezelőtt a Google úgy döntött, hogy felderíti, mi kell a jó csapathoz és a hatékony csapatmunkához. Az Abeer Dubey által vezetett Arisztotelész Projekt során 180-nál is több Google-csapat adatainak és az interjúinak elemzése után elgondolkodtató következtetésre jutottak: a jó csapat sikerének kulcsa nem feltétlenül a személyiségtípusokban, készségekben vagy az egyének tapasztalatában rejlik. Vagyis nem az számít, hogy kik vannak a csoportban, hanem hogy mennyire tudnak együtt dolgozni.

Az is kiderült a kutatásból, hogy a jó csapatoknak 5 közös jellemzőjük van: a pszichológiai biztonság, megbízhatóság (időben elvégzett minőségi munka), struktúra és egyértelműség (a kommunikációban), értelemkeresés (a tevékenységben), hatás (a feladat hatása másokra, a csoportra, a szervezetre).

A pszichológiai biztonságot Amy C. Edmonson, a Harvard professzora egy olyan környezetként, erőtérként definiálja, ahol az emberek biztonságban érzik magukat ahhoz, hogy ötleteiket, gondolataikat “bedobják a közösbe”, véleményüket megosszák akkor is, ha azzal ellentmondanak a csapat többi tagjának. Sőt, a kihívásaikról is beszélhetnek anélkül, hogy megaláztatástól vagy ítélkezéstől kellene tartaniuk. Nagyon leegyszerűsítve a pszichológiai biztonság a félelem hiánya.

Arról is vannak tanulmányok, hogy a magas pszichológiai biztonsággal rendelkező csapatok nemcsak az innováció és a termelékenység terén teljesítenek jobban, hanem a reziliensebbek is. Bizony a gyorsan változó munkakörnyezetben a reziliencia nélkülözhetetlen akár az egyén, akár a szervezetek számára. Ez az a képességünk, hogy gyorsan felállunk egy-egy megrázkódtatásból, alkalmazkodni tudunk a változásokhoz, és nyomás alatt is tudunk jól teljesíteni.

A jó hír az, hogy a reziliencia nem egy rozsdás kard, amit születésünkkor a vízitündér vágott hozzánk a vízirevüből, hanem egy folyamatosan bővülő, erősödő eszköztár, amellyel válaszolunk a mindennapi kihívásokra. Ahhoz, hogy ez az arzenál bővüljön és megerősödjön, elengedhetetlen a pszichológiai biztonság. Így kapcsolódik a pszichológiai biztonság és a reziliencia.

Hogyan lesz a pszichológiai biztonság a reziliencia erődje?

Nyílt kommunikáció és tanulás: pszichológiailag biztonságos környezetben a csapattagok nyíltan megoszthatják gondolataikat. Ez erősíti a folyamatos tanulás és fejlődés kultúráját, ahol az egyének nagyobb valószínűséggel kérnek és adnak visszajelzést, megosztják a hibáikból levont tapasztalataikat. Ennek eredményeképpen a magas pszichológiai biztonsággal rendelkező csapatok színesebb eszköztárat bevetve képesek alkalmazkodni, kreatív megoldásokat találni az adott problémára.
Kockázatvállalás és innováció: amikor a munkatársak biztonságban érzik magukat, büntetéstől való félelem nélkül vállalnak kiszámított kockázatot, nagyobb valószínűséggel hoznak be új ötleteket. Az új megközelítések bevállalása, valamint a változások elfogadására való nyitottság elengedhetetlen a reziliencia kialakításához, erősítéséhez. Ahelyett, hogy a hibázástól való félelem megbénítaná őket, a pszichológiailag biztonságos környezetben csapatok a kudarcokat a növekedés és a tanulás lehetőségének tekintik.
Bizalom és támogatás: A pszichológiai biztonság középpontjában a bizalom áll: a csapattagokba, a vezetésbe és a szervezet egészébe vetett bizalom. Ha a munkatársak érzik a kollégáik támogatását, értékelik erőfeszítéseiket, akkor reziliensebbek lesznek a megpróbáltatásokkal szemben. Nem félnek segítséget kérni és hatékonyan együttműködnek a kihívások leküzdése érdekében.

Mit tehetünk mi a pszichológiai biztonság érdekében?

A pszichológiai biztonság nem csak felülről lefelé irányuló felelősség, hanem a csapat minden tagjának közös felelőssége is egyben. Ha mindannyian aktívan hozzájárulunk a pszichológiailag biztonságos környezet megteremtéséhez, és nem csak a szervezettől, vezetőtől várjuk ezt, abból mi magunk, a kollégáik és az egész csapat profitál. Hogyan járulhatunk hozzá? Mondjuk azzal, hogy példamutatással előljárva hatást gyakorlunk.